Olyan kiszolgáltatóan és könnyelműen hatot rám a ruhám mit sem takaró viselete, hogy szinte már arról is megfelejtkeztem, milyen is vagyok egy ilyen göncben a tükörben. Szó nem esik arról, hogy mennyire mássá átalakultunk egyik percről a másikról, amit bizonyára Georg és nagy pillantással fog fogadni, kétség nem fér hozzá. Így hát, döntésünk arra összpontosult leginkább, hogy mielőbb eljussunk Georg szobájának bejáratához semmilyen gyanús tekintett magunkra vetve. Noha ez könnyebnek tűnt agyban mint cselekvésben, megint. Viszont a cél élérése mindennél fontosabban győzködte bennem a bátorságot, hogy végre cselekedjünk is valamit, mielőtt még végét vetik a bulinak. Kontár módon fürkésztem az ajtónk sarkából az elhaladó, viháncoló alakokat, majd rövid csend beállta után tisztává vált a folyosó számunkra. Gyors, ritmikus léptekkel küszködtünk előre magunkat, míg az ajtóhoz nem értünk. Egy harsány de mégis csöndes kopogás után, csak arra tudtam gondolni, vajon milyen szempárral fog minket illetni. Elsődlegesen biztosra vettem, hogy döbbentből fog kiindulni az a bizonyos pillantást, amit lassan átvesz a perverz nézés. És nem meglepő, hogy ezúttal is jól előre jósoltam a dolgokat.
- Lányok???? - dőlt el az ajtófélfának döbbenten Georg.
- Nos, hát.... mi lennék a ház ajándéka! - tettem hozzá szerény megjelenésünkben, amit a banda gitárosa igazán helyeselni vélt némi huncut kacsintással. És miután letörölte bájvigyorát, kezdetlegesen a dekoltázsunkra tévedt, s menten elpirul miután észbe kapott gesztusának.
- Akkor hát...kerüljetek beljebb.
- Ez csak természetes. - léptem be elsőként az igazi hímrangú és bódulatú illatot árasztó kuckójában. Ez követően pedig kezdetét vette, annak az inci-finci játszadozásomnak a legmeglepőbb formája, amit Natalie is csak kérdő pillantásokkal tudott le reagálni.
- Akkor mivel kezdjük elsőként? - egy határozott mozdulattal tettem egyenessé gerincemet leülve az ágyára, hogy még inkább kihangsúlyozzam nőiességem szépségeit, amire persze kiszámíthatóan egyből rákapott a megilletett szerepében játszó Georg. Mint horogra a hal. ,, Még hogy az emberiség büszkeségei a férfi?! "
- Tudjátok, nagyon zavar engem ez sűrű öltözködési szokás a lányoknál mostanság. Mi lenne ha ebből az alkalomból néhány felesleget levennétek a kedvemért? - jól értelmeztem célzását, ami a jó női tartásom és önbecsülésem próbált nem lesüllyeszteni a korombeli utcasarki kurvák szintjére mint szeretett volna. Elég ha csak súrolom a határt. Ujjaim hívogató legyintésével hoztam meg első lépteit, az ágy szélig érve pedig semmilyen lelki vagy fizikai megerőltetéssel először elmozdítottam alapállásából az ágyirányába majd magam alá gyűrtem.
- Eddig nagyon tetszik! - szorult résre szeme a mámor teljességébe az ünnepeltnek.
- Natalie! Te nem szándékozol valamit tenni?! - parancsoltam rá barátnőmre, aki szemlátomást a ruhája formai kivitelezése ejtette kétségbe, még véletlenül sem a szobában történtek.
- Mégis mit?
- Csatlakozhatnál!
- Hármasban. - szólalt föl az alattam heverő Georg csukott szem és kitátott száj pózában. Nat igaz kissé tartózkodva az erős testi kontaktustól de azért hajlandó volt csatlakozni felszólításomra.
- Várj csak. - navigáltam a megfelelő szögbe beállítva, Georg pedig tudvalevő, hogy ennek a falatnak sem tudott ellenállni, így hát ő is alaposan szemügyre vette ruházatában. Nat pedig semmit mondó pirulásba burkolózott Georg tekintette alól.
- Kezdjétek! Tegyetek velem bármit! Büntessetek!! - lázba jött, óhajozó kívánkozásán enyhén elmosolyodtam, miután az előttem bóbiskáló Natra pillantottam. Rögtön leírt róla, hogy soha nem volt ilyen közelségben egy férfival, így persze érhető volt aggodalma is még bőven a tervem elmondása után.
- Nat!!! Csak azt ne mond, hogy te még nem voltál férfival! - leplezetlenül közöltem, mire Georg is hamar föl kapta a fejét a párnán heverő nyugalmából.
- Dehogy nem!!! Vagyis, voltam egyszer....
- Hazudsz!!! - vontam kételybe mondatát.
- Nem igaz!
- De úgy már csókolóztál? Ugye?? - válaszomra az röpke habozás is leszűrte, hogy a válasz nemleges egyértelműen.
- Hát ez hihetetlen!
- Az! - vágott közbe Georg, amit jómagam egy erős pisszegéssel illetett és egy szájra helyezett tenyérrel.
- Tudom, hogy szánalmas vagyok... - szomorodott el barátnőm a tényen, amit igazából nem is kéne ilyen nagy dolognak tekinteni. Csak hát, kigondolná, hogy egy ilyen gyönyörű testalkattal és arccal megáldott lánynak még soha életében nem volt férfival intim kapcsolata. De persze, most sem hagytam, hogy minden amit ilyen gondosan elterveztem most egyszerűen kudarcba torkolljon. B tervem pedig újból sikeresnek mondható volt.
- Hát....akkor kénytelen leszel rajta gyakorolni, amíg nem állít eléd be a te herceged! - kacéran kacsintottam rá, ő meg csak némán pislogott szavaimon. Bár, látszott rajta, hogy most igazán megleptem kijelentésemmel, mégsem futamodott meg mint általában szokott. Helyette csak kivárta a magyarázatom lényegét.
- Képzeld csak el! Te még soha életedben nem csókolóztál, és nézd, itt egy megfelelő kliens, hogy ezt kipróbáld rajta, hamár ennyire zaklat a dolog.
- Georgon? Biztos vagy benne? Nincs barátnője neki? - utóbbi kérdésére ízibe felhörögött Georg, mire újból rászorítottam kezemet.
- És ha van, akkor miben hátrál? Hisz jóképűnek jóképű, és még nem hallottam olyan szemtanút aki a smárolási technikájára panaszkodott volna! - kérlelően mosolyogtam rá.
- Gyerünk! Nat! Légyszi! Hisz szülinapja van. - ha a tapintásom és az érzékeim nem csaltak, akkor abban pillanatban még Georg heves bólogatást is megindító lökésként kapta Nat. ,, Gyorsan megváltozott a véleménye, nem? "
- Rendben. - nyögvenyelősen bólintott rá a dologra, én pedig nem láttam akadályát, hogy szabad utat engedjek neki. A közeledés kicsiny távolsága zavarta meg hirtelenjében, nah meg a kérdés amit hozzám szolgáltatott naivan.
- És hogyan csináljam? - kérdésére, mint egy tapasztalt tanító nő heveredtem le mellé Georg másik oldalán.
- Hát először is...ha azt akarod, hogy egy fiú ne a rossz csókod alapján ítéljen meg akkor határozottnak kell lenned, viszont gyengédnek is. - Nat csak furcsállva ráncolgatta a szemöldökét, én meg próbáltam értelmesebbé tenni szavaimat.
- Kezd az alsó ajkaival. És miután elérted a kellő hatást akkor smárold le.
- Hát ez elég bonyolultnak hangzik. - lapolgatta félelmét Nat.
- Hidd el nem az. Jah és a legfontosabbat kihagytam. - már épp a gyakorlat kezdetténél sikerült megingatnom a nagyon összpontosító Nataliet, félreértelmeztethetetlen kijelentésem.
- És nem akár milyen csókkal illesd, hanem nyelves csókkal! - húztam harapófogószerűen Nat két arc oldalát összeszorult csókos csücsörítő szájával. Ő erre újból el pirult. Én pedig teljes páholyból nézhettem végig a jelenetet. Egyáltalán nem csalódtam benne, hisz úgy kezdett hozzá ahogy mondtam neki. Georg pedig csak némán de élvezet teljesen tűrte ahogy Nat átveszi felette az uralmat. Végül a szájuk különválása, mély büszkeséget halmozott fel bennem amit egy öleléssel gratuláltam Natnak.
- Csodálatos voltál! - fűztem hozzá baráti ölelésünkben.
- Az....csodálatos! - hangzott föl az alattunk álomvilágban hömpölygő Georgból. A tetőpontól csak percek választották el amíg kiötlöttem fejemben a következő lépést, hogy végérvényesen is habot tegyünk az estére. Szándékom leginkább az volt, hogy minden vágyát teljesítsem Georgnak, már amennyi futja az önbecsülésünkből. Azt akartam, hogy mindig is emlékezzen erre a szülinapjára, hisz csak egyszer 18 éves az ember, nem igaz? És mi szabhatna gátat köztünk hamár teljes nagykorúvá vált Georg. Így megszületett az a provokatív terv is bennem, amit mások előtt biztos, sőt 1000%-ék hogy nem vetnék be. De Georg a banda tagja, így hát neki kijár ez az élvezet.
- Georg! Most teljes őszinteséggel és semmilyen szemfényvesztéssel megengedem, hogy rövid ideig megismerkedj én és Natalie szépséges domborultaival.
- Mi??????!!!!!!!!!!!!!!!!! - botrányozott meg Natalie mondatomon.
- Nah ne!!!!! - Georg pedig azonnal ráindult a dologra.
- Jaj, Nat! Már megint .... ááá - mondatom azonnal félbe szakadt, mikor lankadatlanul át engedtem a főszerepet Georgnak, aki mint merész bandatárs élt a helyzettel és rögvest megfogta mellemet és Natét is egyetemben, még az engedély szó előtt. Mi csak egymásnak fordulva kapkodtuk a levegőt, ahogy Georg kör-körösen forgatta rajtunk kezeit. Mérhetetlen ereje felért egy kenyér dagasztásával, amit se én se barátnőm nem tudod kéjes nyögés nélkül hagyni. Erre pedig a még örömtelibb Georg tempót változtatott. Eszméletet vesztő állapotomban, annyit érzékeltem csupán, ahogy kulcsra fogom Nat ujjait, majd a céltalan mozgásunkban kezünket Georg férfiasságára helyeztünk. Minek következtében, a jobbra-balra csúszkáló követhetetlen mozdulataink orgazmust váltottak ki a banda gitárosában.
- Ahhhhhhhh!!! Lányok!! - ennek a  szónak elhangzása, azonnal visszaugrasztott minket a valóvilágban. Addigra a zsarnokoskodó kezek is lekerültek rólunk, amit egy pihentető csend követett. Soha életemben nem éreztem át még egy férfinak sem erejét a mellemen. Nem csoda, hisz ő volt, na jó a második David után akinek hagytam. Barátnőmre pillantva pedig, ugyanezt éreztem, noha ő igazán nem volt járatos ilyen téren. Lehetséges, hogy élvezte, de ezt semmilyen megnyilvánulása nem támasztotta alá. Egyedül csak az az érzés zavart, pontosítsunk, szúrt, hogy még mindig Georg nemi szervén pihentettem a kezemet Nat kezével támogatva. Nos mit is mondjak, szerintem eléggé szembetűnő ha egy férfinak égnek áll a ,, micsodája " , de valahol kétségbe is ejtett a dolog. Lehet, hogy túl messzire mentünk e téren, de ha jól tudom, akkor a múltat nem lehet megváltoztatni. Akkor minek bánkódni rajta?
- Mi az??!! - kifújt pihenőszünetünket a Kaulitz ikrek ajtóba szorult kikiáltsa szakította meg, a látványra laposan rá csodálkozva. ,, Most hogyan tovább? " Tettem föl a kérdést magamban, a még komába esett lenge öltözetű Nataliera a szó szerint kielégült és elalélt Georgra, az ugyancsak kivágott ruházatú jómagamra, és végezetül a kezem pihentető helyére pillantva. Csak nem értik félre, ugye?