Újabb élmény - best of year!^^
(2011/07/14)

Egy hét múltával is újra összejött a két barátnő. Stellával minden egyes percet ki akarunk használni a nyári szünetben. Ezért is találkozunk ilyen gyakran. Most rám került a sor, hogy megmutassam hol élem mindennapjaimat. Egy plusz figyelmességképen megajándékoztam egy csokival névnapja alkalmából. Aztán jött a kiábrándító szöveg miszerint a nővére egy cipőt vett neki névnapjára. Süllyed mélyebbre, Lotti!!! De sebaj... az utazás most is csak nevetéssel volt hangos, nem csoda, hiszen ilyen a természetünk. Stella olyan viselkedést produkált mintha egy 5 éves kiscsaj lenne aki kíváncsi szemekkel kérdezgeti ,,Mikor vagyunk ott?". Szószerint, és miután megérkeztünk már akkor mutatkozott rajta izgulós hóbortja. De én továbbra is elfogadom!:P Ezek után jött az ismerkedés a családtagokkal, és meglepően könnyen ment mint amire számítottam!xD Azonnal laptopot ragadtam és szinte egész nap azon lógtunk. Közben elkerült a kamerám is amivel sikerült néhány vicces pillanatot megörökítenem. Ezt folytatólagosan folytattuk a gépen is, de bárhogy is próbálkoztam találni egy olyan programot amivel rögzíteni lehet, annál rosszabb lett a helyzet. Végül rátaláltunk a Youtube-ra amiben már élesben próbálkoztunk. De az se volt valami egyszerű. Nada(semmi) hang. Végül nagy nehezen sikerült rájönnünk és következő alkalommal már tuti, hogy menni fog. Mint múltkor, most is kevés időt szánt ránk a sors...főleg ezek a hülye buszjáratok készítenek ki igazán! Egy légynek se ártva vártuk a buszt és mikor már azt hiszed ennél már nincs semmi érdekfeszítőbb, váratlan dolog történik. Néhány részeg "oszlófélben" lévő bácsi folytatott velünk csevejt... a megszokott bólogatások, "igen...tényleg?...nah nem mondja?!" szöveg kíséretében végre megérkezett a busz. Soha életemben nem örültem még ennyire egy busz látványának. A visszafele út zenében gazdag volt, mint eddig. Szerencsékre még bőven maradt 1.30 óránk a következő buszra amivel haza lehet jutni. Ez az idő újabb csevejben telt el, valahányszor kifakadtunk annyiszor éreztem, hogy ez a barátság törhetetlen. :) Szóba került a Tokio Hotel is, nem meglepő. Aztán jöttek az élet nagy filozófiái...Úgy érzem ez a nap is jó telt. Most már az ottalvás is számításba jöhet. Végre! A haza fele út most már egy személyben sem bizonyult egyszerűnek. Az a pervez muff (sőför) állandóan bámult és mikor már észleltem, hogy elhaladt a leszálló helynél azt válaszolt: "jaj, bocs...menetben voltam!" Ekkor állatott!!!...még hogy menetben?! Sikerült leszállni!! Húúhhh...!Mindezeket letudva gyorsan elment a nap és már alig várom, hogy újra megismételjem és most több időt szánva egymásra!^^ Elöljáróban itt van egy vidi amit Natalie - vagyis annak női főszeplője - közreműködésével készült amint Katy Perry világhírű slágerét a "Teenage Dreamet" énekli! =)